Málnás kosárka

a fiam valami pudingost kívánt, és eszembe jutott, hogy van még egy kis málna lefagyasztva. hamar (kb.1 óra alatt) kisült a kosárka.
25 dkg lisztet, 15 dkg margarinnal, 7 dkg cukorral, 1 tojássárgával és csipet sóval összegyúrtam. pihentettem kicsit (15 perc) a hűtőben. 12 darabra osztottam, majd mindegyik darabot belenyomkodtuk a fiammal 12 kiolajozott kosárkába. előmelegített sütőbe toltam, 180 fokon 13 perc alatt megsült. amíg sült, megfőztem egy zacskó epres pudingot (puncs is lehetne) 4 dl tejjel, 3 evőkanál cukorral. belekavartam még 3 kanál málnát (málnalekvár is jó lenne, ha nincs friss málna). a kihűlt kosárkákat megtöltöttem velük, és díszítettem volna mindegyiket tejszínhabbal, de nem várták meg. nem is baj:P persz mutatósabb lenne friss egész szemű málnával, eperrel, de így is nagyon elégedettek vagyunk a mutter konyhájában....
egyszerű, gyors és mutatós. ajánlom szeretettel.

ui. a receptet az Ízkalauz könyvecskéből olvastam, és természetesen alakítottam az én körülményeimhez:D

így már zsemle!:)

nagyon köszönöm a segítséget

zsemle-kérdés

ha valakinek van ideje vagy kedve mondja meg nekem, miért ilyen a zsemlém teteje. mindent úgy csináltam, ahogy írva van a receptben (azért is ez a recept lett kiválasztva, mert volt minden itthon a hozzávalókból. pl. nem volt öregtészta vagy aszkorbinsav stb. aztán nem volt időm sokat keresgélni). szerintem valamivel le is volt kenve...ja, az igaz, hogy nem sütöttem annyi időn át, biztosan elégett volna.de nem a színe a bibi:)
egyébként nagyon finom, könnyű, uzsonnára is jó lesz. ha ilyen is marad, kitartok ebben is,mint a kenyérsütésben. a fiamnak így is nagyszerű!:)
a kenyereim is nagyon finomak, de a teteje legtöbbször picit beesik. pedig az adag mindig ugyanaz!!! na, ezt se tudtam megfejteni, de a kenyér nem zavar annyira, mint a zsemle...

hargitai gombászás

is belefért a héten megejtett gyors szülői látogatásba. édesanyámmal és Napsugár húgommal egy jó fél órára voltunk kint az erdőben, ahol ízletes rizikét (Lactarius deliciosus) és barna nyálkásgombát (Gomphidius glutinosus) szedtünk. az utóbbiból a kicsi fiatalokat hazahoztam, megpucoltuk, teszteltük, ettünk belőle, és a többi a fagyasztóban. nagyon finomnak bizonyult a pizza tetején, kicsit champion hatása is volt látszatra. viszont az íze igazi erdei íz... nem igazán vagyok barátságos a gombákkal, soha nem vásároltam senkitől, amit szedtem az pedig három igen ismeretes gomba (csiperke, hiriba és a keserű gomba). azt is mindig teszteltük (igaz, csak én:)
de ha édesanyámmal szedek gombát, soha nem félek. éveken át szedi, ettük, eszik. igaz, nem kísérletezik. csak az igazán bevált gombaféléket szedi, főzi, fagyasztja... de abból sokat! most ősszel is. puliszkával jó gombapaprikás, vagy gombás rántotta nála minden nap ehető:) látogassátok meg a Hargitán, és meglátjátok!:). (Szentegyháza és Csíkszereda között laknak egy kis erdőben...:) komolyan!
ui. azért ismétlem! gombászni csak gombákhoz értővel ajánlatos, és akkor is legyünk óvatosak!

házi ételízesítőt

készítek. édesanyámmal voltam zöldséget vásárolni a csíkszeredai piacon, ott diktálta le nekem az egyszerű receptet. hozzávalók: répa, petrezselyemgyökér, pirospaprika, zellergyökér (lehet még egyéb is, de nekem ennyi tetszik:). ledarálom (vagy lereszelem apróra) és sóval összekeverem, légmentesen üvegbe lezárom.
a piacon érdekes érzéseim voltak. kerestem az arcok között az ismerősöket. pl. ottis blogismerősöm is kerestem:) valakit úgy megnéztem, mintha ő vagy ő lett volna, hogy nagyon visszanézett:P. inkább belenyugodtam, hogy most ez nem a találkozások napja Csíkszeredában:).
a házi ételízesítőt lehet még variálni. én a zöldeket nem szeretem beleaprítani. inkább a fagyasztóból kivéve főzöm az ételekbe...
ui. ja, és mikor Marosvásárhelyen megálltam Napsugár húgom meglátogatni, akkor sedith után kutakodtam a szemeimmel:D

köszönöm a személyes üzenettel küldött díjat:)

a díjat Rékától kaptam, aki nagyon sportszerűen játssza ezt a játékot, nem csodálom, hogy a konyhában is pontosan, ügyesen dolgozik. élveztem azt is, amit megtudhattam róla.
sajnálom, ha én nem tudom ilyen pontosan végig játszani a játékot. engedjétek meg, hogy hét blogtársamnak gyorsan adjam tovább, akiktől szeretnék megtudni 7 dolgot így a nyilvánosságban:) (tehát nem feltétlenül gasztrobloggerek, de de kreatív díjat mindenképpen érdemelnek!

akkor 7 dolog rólam (hogy ez is könnyebben menjen, megkértem Pálma lányom, mondja el ő:)

1. nagyon gyorsan ügyes a munkájában. a konyhában is.

2. szeret játszani és filmet nézni, velünk, a gyerekeivel

3. sok kapcsolata van

4. édesapával nagyon szeretnek beszélgetni, meg akármit

5. a munkájában nem nagyon szereti az irodamunka félét (ahol ülni kell:)

6. ha internetezik, akkor emailezik vagy bloggol, vagy cikket olvas (ennyit tud:P), és ilyenkor nehezen hall!:P

7. szerintem édesanya a mennybe jut.

na, Pálma lányom bemutatása nagyon érdekes játék volt itt. próbáljátok ki ti is így, vagy valaki mást kérve, hogy mondjon 7 dolgot rólad:)

a 7 személy, akinek tovább adom hirtelen, de nagy érdeklődéssel: adina, lisztes piroska, hilda, nagyék, a futást kedvelők blogjának mikije, debi és gergely piroska.

Játékszabály:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam.

2. A logót ki kell tennem a blogban.

3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.

4. Írnom kell magamról 7 dolgot, amit mások érdekesnek találhatnak rólam.

5. Tovább kell adnom 7 bloggernek.

6. Be kell linkelnem őket.

7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjról.

ez is a fagyasztóba

ment télire. a petrezselyemzöldet megmosom, szálanként egymáshoz teszem. a szárát a csomónak levágom, és összekötözöm, majd lefagyasztom ezt is (az majd mehet a levesekbe). a többit jó szorosan fóliába csomagolom, és dobozba teszem. így lefagyasztom. mikor használni kell, csak annyit aprózok le belőle, amennyire szükségem van télen az ételekhez. nagyon apróra lehet vágni így fagyosan. apróbbra, mint ahogyan lefényképeztem. sajnos nem a végeredmény után kattantott a gyerekem:P nekem ez a legjobb tárolása télire a petrezselyemzöldnek. ha nincs frissen, így a legjobb:)