az idén más lesz:). kíváncsi vagyok, hogyan főznek az amerikai magyarok. mondjuk jade konyhája nem mérvadó:P, mert hát az nagy mérce szerintem. de meglátjuk. tehát a titok az, hogy ha Isten is megsegít egy hónap múlva New Yorkban leszünk a férjemmel. biztos lesz jó pár recept, amivel gazdagodom, és titeket is gazdagíthatlak.
addig nem tudom, hogy lesz-e itt még bejegyzés, ugyanis konferenciák sorozata következik nálunk, s hát a tömegellátás is megérdemelne egy gasztroblogot, de arra nem vállalkozom, mert nem tartom magam alkalmasnak rá. más azért megszívlelhetné ezt a szükséget, hogy hogyan is kell sok embernek főzni jót, finomat, nem túl drágán...
lenne jelentkező, kérem?
9 megjegyzés:
Én tudnám ajánlani anyukámat, csak hát ő nem vezet blogot:)))
Mindig arra figyel, hogy olcsó, változatos, és finom legyen az, amit főz.És mindig tudja a mennyiséget is, úgyhogy ne menjen sok kárba, de elég legyen...
A tömegellátásban nincs tapasztalatom, de azért szeretek vendéget fogadni. Nyaranta van alkalmam vendég csoportoknak főzni, eddig 20 fő a csúcs és az udvaron teritünk, de év közben elférünk a konyhában is (12 személy). Várom az új recepteket és üdvözlöm a new-york-i unokatestvéremet! (Lázár, szül. Molnár Eszter)
Hát, lehet, hogy csalódni fogsz, de az én kis konyhám valóban nem lesz mérvadó, annyira pici és kicsi és zsúfolt. De ennek ellenére szeretem, nagyon. És tapasztalataim szerint még sokan mások, akik nálunk gyakran megfordulnak :)
Amennyiben még mindig itt lakunk addig (mert tervben van a költözés)és sikerül összeegyeztetni az időt is, örömmel és szivesen látunk Titeket!
Maresz, nem tudtam, hogy Eszter unokatestvéred!
a konyhán nem a helységet értettem, hanem a sok receptedre, fotódra gondoltam, amik valahogyan a konyhádból kerültek ki:).
örülök, ha találkozni sikerül másképpen is, ha csak egy kis beszélgetés erejéig is, vagy látni tudunk, ugyanis, elég zsúfolt a program,ahogy látjuk.
puszillak
Evódia
Eszterhez még mi is kapcsolódunk:)
Udvarhelyről származik, ahol szolgáltunk 8 évet, eljegyzése, menyegzője kedves emlék nekünk. meg aztán Lajos húgának, Irunak a férje és Eszter férje Lázárok. Testvérek!:)
kicsi a világ!:)
na, ide lehet nem kellett volna bejegyzést írjak az utazásunkról, mert félreérthető?
ez a blogvilág sok bölcsességet kér, nem csoda, ha minduntalan fel akarjuk adni egyesek...:)
Várom majd a recepteket. 92 ben már nagyon jól főztek az ottani magyarok, hát akkor most...Isten áldása kísérjen benneteket és a szolgálatokat.
Már hallottuk (Texasból, mert kicsi a világ!) hogy készültök menni. Várjuk a recepteket! Alhambrába nagyot néztem mikor megláttam a csigatésztát a levesben. Azám, hazám! Mert képesek elhozni a tésztát Mo-ról. Az Úr legyen veletek a hosszú úton. Tegyen áldássá és hozzon vissza!!!
Megjegyzés küldése