Több a fotó, mint a szöveg ennél a bejegyzésnél. A lányom fényképezett, csakis ezért. (Tehát remény van hozzá,. hogy fotók dolgában is csiszolódni fogok ezentúl a mutter konyhájában.:)
Mogyoróvajas keksz lett, mivel volt egy üveg alján még egy kicsi (már elég rég óta) s nem akartam, hogy megavasodjon. De lehet mogyoróvaj nélkül is, csak az alaprecepttel.
A formát illetően: szoktam csak egyszerűen kis kanállal halmokat rakni a sütőpapírra, majd egy villával laposra igazítom, s diót szúrok a közepébe (majd ilyen fotó is lesz, ígérem:). Most kekszkinyomóval készült, amit B. Annától kaptam ajándékba, s nagyon jó szolgálatot tesz nekem azóta is (a húsdarálóra szerelhető kekszkinyomó is csodákra képes, megéri megvenni az oroszoktól a piacon).
Gyertek hozzám kávézni!:) Bocs, teázni.
Nagy teázó lettem, (tehát kávé hátrányban!:), S. Andinak köszönhetően. Be kellett már neki is valljam, hátha elolvassa:).
A kekszet dobozolni is szoktam, ha dupla adag készül.. Tehát jöhettek. De tényleg!:)
6 megjegyzés:
Kedves Evódia! Nagyon szívesen teáznék/kávéznék Veled! A keksz receptet pedig vittem, mert pont olyan dolgokat szedek össze magamnak, amiből, ha sokat készítek eldobozolhatom! Köszi: Erika
Én, akkor is kávézni megyek hozzád:). köszi a képeket, nagyon !
Az a csésze nagyon szép, még nem is láttam ilyet nálad.
Mennék én is. :)
Hogyan formáztad meg?
Jó kis blog ez. Örülök, hogy rátaláltam.
jon majd meg egy bejegyzes formazassal egyutt...
adina, a csesze Anettol van ajandekba
Nagyon jókor írtad ezt a bejegyzést, a hét elején kaptam egy üveg mogyorókrémet, így ki is próbálom a receptet. A formázást még megálmodom, mert holnap sütöm, és hátha addig nem posztolod. Köszönöm, Bartush
Megjegyzés küldése