Több a fotó, mint a szöveg ennél a bejegyzésnél. A lányom fényképezett, csakis ezért. (Tehát remény van hozzá,. hogy fotók dolgában is csiszolódni fogok ezentúl a mutter konyhájában.:)
Mogyoróvajas keksz lett, mivel volt egy üveg alján még egy kicsi (már elég rég óta) s nem akartam, hogy megavasodjon. De lehet mogyoróvaj nélkül is, csak az alaprecepttel.
A formát illetően: szoktam csak egyszerűen kis kanállal halmokat rakni a sütőpapírra, majd egy villával laposra igazítom, s diót szúrok a közepébe (majd ilyen fotó is lesz, ígérem:). Most kekszkinyomóval készült, amit B. Annától kaptam ajándékba, s nagyon jó szolgálatot tesz nekem azóta is (a húsdarálóra szerelhető kekszkinyomó is csodákra képes, megéri megvenni az oroszoktól a piacon).
Gyertek hozzám kávézni!:) Bocs, teázni.
Nagy teázó lettem, (tehát kávé hátrányban!:), S. Andinak köszönhetően. Be kellett már neki is valljam, hátha elolvassa:).
A kekszet dobozolni is szoktam, ha dupla adag készül.. Tehát jöhettek. De tényleg!:)